Az alkotós kihívásom 15. hetében kicsi mandalákat készítettem. Ezekhez hasonló méretű mandalákat festettem már korábban, de most egy kis különbség is van és ráadásul az egyik festése közben egy kis frász is jött rám. Mi lehet a különbség és mi történhetett? Olvass tovább és megtudod! 😉
Már egy jó ideje terveztem a megfestésüket, ugyanis idén szeretnék néhány új, kicsi mandala mintát a foglalkozásokra. Azonban az ezekre elődomborított alapokat mindig fa lapokra készítettem. Ami azt jelentette, hogy mindig le kellett ezeket a fa lapokat elől-hátul és körbe a szélén alapoznom. Aztán miután megszáradtak, jöhetett a stencilezés.
És hát az alapozás sok időt vesz el így. Sokat gondolkodtam alternatíván. Eredetileg 18 cm-es lapokra kerültek a kis mandalák. De valami hiányérzetem volt velük és valószínűleg nem csak nekem, mert azokat nem sokan festették foglalkozásokon… Úgyhogy áttértem 16 cm-es fa lapokra, amelyekből már egészen sokat festettek az élményfestéseimen. Itt meg tudod nézni őket: Domborműves élményfestő foglalkozások – kicsi mandalák
De ezeket még mindig alapozni kell. És eszembe jutott, hogy a nagy mandalák mire készülnek – kerek, alapozott festővászon kartonokra. És kapható még 15 cm-es méretben is. Úgyhogy vettem belőle néhányat próbaként, s most arra készítettem a kicsi mandalákat.
Az új kicsi mandalák festése
Bevallom kicsit furcsa volt stencilezni és festeni az alapokat. És miért is? Mert a fa alapok „mintája” és anyaga volt bennem a korábbi sok fa lapos festés miatt. De ugyanakkor olyan érzésem is volt, hogy ez a már a következő lépés, vagyis szint a festenivaló alapjaimnál, s szerintem a többi mintát is el fogom készíteni ebben a méretben.
Egyébként még egy „izgalmas” dolog történt festés közben, aminek akkor nagyon nem örültem, sőt egy kisebb frász jött rám. Nem stimmelt a stencilezett minta. 🫣 Igen, jól olvastad, az egyik stencil rosszul lett kivágva és a hibát csak festés közben vettem észre. Először arra gondoltam, hogy rosszul stencileztem rá, de nem. Később megnéztem és a stencil volt rossz. De ez akkor nem vigasztalt, s próbáltam kitalálni, hogy akkor most hogyan fessem tovább a már majdnem kifestett képet. Szerencsére nagyobb volt az ijedtség, mint a baj, s hamar felfedeztem, hogy akár csak festéssel is javítható a hiba. A stencilt pedig sniccerrel kijavítom majd mielőtt még újból használnám.
És milyenek lettek a kész, kicsi mandalák, amelyekből már részleteket láthattál a borítóképen? Hát ilyenek:
És mit tanultam most alkotás, vagyis mandalafestés közben?
Az utóbbi hetekben annyi mandalát festettem, hogy most nem tudok újat írni, de azért két tanácsom lenne, ami nem festéssel kapcsolatos, de hasznos lehet számodra:
- Merj új dolgokat kipróbálni! A kis festőkartonra festős ötletemet már tavaly szeptember óta tologattam (vagyis még régebb óta, hiszen akkor „csak” megvettem a festőkartonokat, az ötlet még régebbi). De a mostani végeredménnyel nagyon elégedett vagyok. 😉
- Ha hibázol, ne frászolj! 😉 Amikor felfedeztem, hogy hibás a stencilminta, azt sem tudtam hirtelen, hogy mit csináljak. Pedig rutinos festő vagyok. De aztán vettem egy mély levegőt, elkezdtem „újratervezni” a mintát, s rájöttem, hogy eddig mindent jól festettem és nem is olyan rossz a hiba, mert könnyen letüntethető egy kis festéssel is. Úgyhogy megmaradt a festés minta folytonossága is, s ha megkérdezném tőled, hogy vajon melyik mandalán van a hiba, nem tudnád megmondani. Édesanyámnak is kereste, amikor megkértem, hogy nézze meg őket, és nem is vette észre, amíg meg nem mutattam neki a hibát.
Neked van egyébként ilyen frászolós sztorid, amit sikeresen megoldottál végül? Írd meg hozzászólásban, hogy mások is tanulhassanak belőle! 😉
És te alkottál valami újat most? Bármilyen témában vagy technikával? Ha igen, és szeretnéd megmutatni, akkor a Facebook csoportomban ezt megteheted minden hétfőn a „Mit alkottam a héten és mit tanultam belőle?” poszt alatt. 😉
